• English
• Български
• Čeština
• Deutsch
• Eesti keel
• ქართული
• Nederlands
• Рolski
• Русский
• Türkçe
• Română
• Français
• 日本語

Complete and balanced food for cats

ÁSVÁNYOK

Az ásványok és a mikrotápanyagok közötti különbség az, hogy az ásványokat makroelemeknek (0.01 % -nál többet tartalmaz a test), a mikrotápanyagokat pedig mikroelemeknek nevezzük (kevesebb mint 0.01 %-ban találhatók a testben).

Az alábbi táblázatokban szerepel a különböző, makro- és mikroelemekben található sav radikálisok és fémek előfordulási helye a testben, és az ott betöltött funkcióik.

Sav radikálisok a makroelemekben:

Sav radikálisok a mikroelemekben: :

Fémek a mikroelemekben:

Más fémek: a molibdén (mo), a bór (B), a bróm (Br) és a króm (Cr), mely működése még nem egészen ismert. Az eledel nem tartalmazhat ólmot (Pb) és higanyt (Hg), mivel ezek mérgezőek.

Fémek a makroelemekben:

TÁPANYAGOK

Proteinek
A proteineket elképzelhetjük, mint gyöngyök láncolatát, mely láncban a gyöngyöket különböző aminosavak alkotják. Az aminosavak mennyisége és fajtája határozza meg a protein jellemzőit. Fontos megemlíteni, hogy minden aminosav tartalmaz nitrogént, a nyálkahártyák fő építőelemét. A proteinek számos funkciót töltenek be a testben, mivel a nyálkahártyák, a hormonok és az enzimek fontos építőanyagait képezik. Ezen kívül fontos szerepet játszanak a vízháztartással kapcsolatosan, a méreganyagok kiválasztásában és a fertőzésekkel szembeni állóképesség megtartásában. A proteinek származtathatók növényi (gabona, hüvelyesek, sörélesztő) és állati forrásokból (hús, hal, baromfi, tojás) egyaránt. A mítosz, miszerint a sok protein rossz a kutyáknak, már többször megcáfolódott abban a tekintetben, hogy a proteinek szükségesek a növekedéshez. Éppen ezzel ellenkezőleg a nagy mennyiségű protein hozzájárul a megfelelő egészség fenntartásához. A hiánya anaemiához, alacsony ellenállóképességhez, az izomtömeg veszteségéhez stb. vezet. A hiány nemcsak a nem megfelelő felszívódásból, hanem a magasabb mennyiség igényéből is eredhet. Ezt a stressz számos formája is okozhatja (mentális vagy fizikai nyomás). Azonban a proteintöbblet is vezethet allergiás reakciókhoz/intoleranciához. Ezt jelezhetik a piros pöttyök a bőrön, vagy az állandó viszketés.

Zsírok
A zsírok leges-legfontosabb szerepe az energiaellátás, továbbá a telítetlen zsírok (UFA) létrehozása. A zsírsavak fontos szerepet töltenek be az idegrendszerben, és emellett a bőr anyagcserefolyamataiban is. Az eledelben található zsírok könnyen emészthetők a kutyák számára, 95 - 98%-os felszívódási aránnyal. Mint az emberek, a kutyák is szívesen fogyasztják a zsírokat, ezért gyakran adagolják az eledelhez ízfokozóként. A zsírok emellett lehetővé teszik számos vitamin oldódását, és felszívódását is.

Szénhidrátok
A szénhidrátok eledeleinkben mindig zöldségekből származnak. A keményítő és a cukor jól ismert képviselői a szénhidrátoknak. Meg kell különböztetni azonban az emészthető (keményítő, cukor), és a nem emészthető (cellulóz, pektin) szénhidrátokat, mely utóbbiak zöldség-sejtfalból és rostokból állnak. Ezek a szénhidrátok biztosítják a megrágott étel útját a belekben (az emésztőszervrendszerben), a bélfal stimulálásával. Hátrányuk, hogy növelik a széklet mennyiségét annak köszönhetően, hogy jelentős mennyiségű folyadékot kötnek meg.

Ásványok
Habár a mennyiséget tekintve az ásványok szerepe kicsi, mégis nélkülözhetetlenek. Az ásványok két csoportba sorolhatók: makro- és mikroásványok, egy szóval mikrotápanyagok csoportjába. A kalcium (Ca) és a foszfor (P) jól ismert makroásványok. A csontváz fő építőelemei, és a fizikai állapottól függően pontos mennyiséget kell tartalmazia belőlük az eledelnek. Ha a foszfor zöldség-alapú, gyakran nem tud feloldódni az eledelben, mivel ez a fajta foszfor oldhatatlan állapotú (fitát). Más fontos makroelemek a magnézium (Mg) (csontváz, enzimek), a nátrium (Na), a kálium (K) és a klór (Cl). Mikroelemek például a vas (Fe) (vér, oxigén szállítás), a réz (Cu) (pigment-termelés, vér), a cink (Zn) (enzimek, bőr), a mangán (Mn) (enzimek), a jód (I) (pajzsmirigy hormon) és a szelén (Se) (izomszövetek, antioxidáns). 

Vitaminok
A vitaminok egyaránt származtathatók növényi és állati forrásokból. Általában két csoportba oszthatóak, a vízben és a zsírban oldódó vitaminok kategóriájába. A vitaminok csak kis mennyiségben szükségesek a kutyák számára, mivel maguktól is képesek előállítani ezeket. A legfontosabb vitaminok listája és szerepe itt található.

A vitaminok legfontosabb szerepe:

ZSÍROK

Zsírsavak:

A zsír szerepe:
1) íz és struktúra
2) Az A, D, E és K vitaminok zsírban oldódnak
3) a szervezet zsírban raktározza energiatartalékait
E testzsír további funkciói:
a) a bőr alatti szövetek védelme, szigetelése és formázása
b) a létfontosságú szervek, mint a szív, vesék és szemek védelme
c) támogatja pl. a talppárnákat
4) a zsírok és proteinek a sejtek építőanyagait biztosítják
5) az esszenciális zsírsavak felelősek az egészséges bőrért és szőrért
6) arachidonsav a bőrben aktív, de a táplálékban alig található belőle. A kutyák képesek az előállítására liolénsavból és B6 vitaminból.

Avasság:
A zsírok, főleg a telítetlen zsírsavak oxidáció hatására avassá válhatnak. Az avas zsíroknak nincs tápanyagtartalma. Ez megelőzhető az eledel hűvös, száraz és sötét helyen tartásával, és antioxdánsok felhasználásával, melyek a következők lehetnek:
- Etoxikin (mezőgazdaságban használt anyag)
- Butyl-hydroxy-anisole (BHA)
- Butyne-hydroxy-toluene (BHT)
- C-vitamin (természetes anyag)
- Citromsav (természetes anyag)
NORMA: azok az eledelek, amelyekben a kilokalóriák 25%-át zsírok teszik ki, és ezek közül 5% esszenciális zsírsav, több mint megfelelőek.

  VITAMINOK ÉS VÍZ

A vitaminok olyan hatóanyagok, amelyek a test számos funkciójának működésében szükségesek.

Az A Vitamin vagy Retinol zsírban odódó vitamin, mely megtalálható a halolajban, a tojássárgájában, növényekben, sajtban, vajban, tejben és tejszínben. Az A Vitamin hiánya növekedési rendellenességet, betegségekre való fogékonyságot, idegrendszeri és szaporítószervrendszeri zavarokat, csonttömegnövekedést, éjszakai vakságot, és szaruhártya megvastagodást okoz. Szükséges mennyiség: 100 I.E. naponta, testsúlykilogrammonként. 1 I.E. A Vitamin megfelel 0.3 µg-nak (mikrogramm).

A B1 Vitamin vagy Tiamin vízben oldódó vitamin, mely megtalálható a húsban, babokban, zöld zöldségekben, tejben és tojásban. A B1 vitamin hiánya idegrendszeri-, bőr- és sejtképződési zavarokat okoz. Antivitaminja a tiamináz, mely nyers édesvizi halakban, és a heringben találkató. A főzés megsemmisíti a tiaminázt.

A B4 Vitamin vagy Kolin vízben oldódó vitamin. Lipotrópként, azaz zsírégető anyagként funkcionál, megelőzve a májban felhalmozódó zsírlerakódásokat, és stimulálja a parasymphaticust (a központi idegrendszer egy része).

A B5 Vitamin vagy Nikotinsav vízben oldódó vitamin. A B5 Vitamin hiánya a „fekete nyelv betegség” kialakulásában játszik szerepet, mely a száj- és a nyelv nyálkahártyájának megbetegedése.

A B6 Vitamin vagy Piridoxin vízben oldódó vitamin, és megtalálható a májban, vesében, tejben, tojásban, élesztőben és rizsben. A liolén sav arachidonic savvá való alakulásáért felelős (lásd a zsíroknál). Sok más között, a B6 Vitamin hiánya bőrrendellenességeket okoz.

A B12 Vitamin vagy Kobalamin vízben oldódó vitamin, és megtalálható a húsban és néhány növényben. Építőanyagot biztosít az RNA és DNA (a sejtmag proteinjei) számára, és segíti a vörösvértestek képződését.

A C Vitamin  vagy Aszkorbinsav vízben oldódó vitamin, és friss zöldségekben és gyümölcsökben található. A kutyák képesek a C Vitamin előállítására. Az extra C Vitamin adása így esetükben értelmetlen. Viszont az előállítási képesség elvesztése C Vitamin hiányhoz vezethet, amely skorbutot okoz (a nyálkahártyák bevérzése a szájban és az ínyen). A C Vitamin emellett elősegíti a kutyák csontfejlődését, és azon állatok esetében, melyek HD-ban, vagy merev lábaktól szenvednek, extra C-vitamin adása ajánlott.

A D Vitamin vagy Kalciferol zsírban oldódó vitamin, és megtalálható a tőkehalolajban, tojásban és növényi olajokban. A növények ergoszterolt tartalmaznak, mely pro-D Vitamin, és amely az emberi szervezetben napsütés hatására D Vitaminná alakul. Ez a folyamat nem, vagy csak kevéssé jellemző a kutyákra. A D Vitamin hiánya angolkórt, vagy más névan Rachitist okoz. A D Vitamin többlet hatásaként pedig a kalcium kimosódását eredményezi a csontokból, fájdalmas, durva csontfelületet hagyva maga után. A kalciumtöbblet ezáltal beépül a szívbe, tüdőkbe és a vesékbe, ezzel veszélyeztetve azok működését. Napi ajánlott mennyiség: minimum 7 I.E. testsúlykilogrammonként, a kölyköknél 3-szor ennyi. 1 I.E. – 0.025 µg (mikrogramm).

Az E Vitamin vagy Alfa-tokoferol zsírban oldódó vitamin, és az egészséges kutyák májában mindig raktározódik belőle. Hiánya izom-dystrophiát okoz, bár ennek gyanúja csak néhány esetben, versenyző angol agaraknál merült fel.

A H Vitamin vagy Biotin vízben oldódó vitamin, és számos különböző táplálékban megtalálható (főleg az élesztőben), emellett koenzim is. A H Vitamin hiánya növekedési zavarokat, bőrproblémákat, idegrendszeri zavarokat és a test vízháztartásának felborulását okozza. A tojásfehérje avidint tartalmaz, mely a biotint megsemmisíti. A tojás megfőzésével az avidin megsemmisül.

A K Vitamin zsírban oldódó vitamin, és megtalálható a spenótban, halakban és répában. A K Vitamin elősegíti a protombin (alvadásért felelős fehérje) képződését a májban, és a belekben található coli-baktériumok termelik. A K Vitamin hiánya vérzékenységet okoz. A patkányméreg megsemmisíti a K Vitamint...!!!

VÍZ

  PROTEINEK

Esszenciális proteinek:
- lizin - treonin
- triptofán - valin
- metionin (kénes) - cisztin(kénes)
Fehérjebontó enzimek:
A fehérjebontó enzimek szükségesek a protein lebontásához.
- a pepszin, mely a gyomorban termelődik
- a tripszin és a kimotripszin, a patkóbél enzimei
- az erepszin pedig a vékonybélben található

Nem emészthető: Keratin (bőr, szőr és körmök)
Nehezen emészthető: Kallogén (csont, porc, kötőszövet)

Az aminosavak gyorsan áthaladnak a bélfalon. A megmaradó részüket a rothasztó baktériumok bontják le; a lizint kadaverinné, a tiptofánt pedig indollá. Mindkettő hidrogén-szulfidot termel, mely adja a széklet szagát.
A teljes proteinek nem tudnak áthaladni a bélfalon, kivéve a kölyökkutyákat az első 24 és 48 órájukban. Ekkor a globulinok (antitest proteinek) fel tudnak oldódni a vastagbélből.

Disszeminált proteinek:
Ezek olyan proteinek, melyek hasonlítanak a zsírokra és a cukrokra. Ezeket tárolja el a szervezet zsír formájában.

A proteinek funkciói:
1) építőelemei azon termelt proteineknek, melyeket a test természetesen képes előállítani.
2) ha a testnek nincs szüksége építőanyagokra, akkor a máj szétkapcsolja a nitrogént, ammóniát termelve ezzel. Az ammónia egy toxin, mely nem-toxikus uráttá alakul amely a veséken keresztül távozik a szervezetből.

Biológiai érték:
A biológiai érték az esszenciális proteinek jelenlétének jelzéze. Ez minimum 60 kell hogy legyen.
Ha a táplálékok különböző fajtáit vizsgáljuk, a következő biológiai értékekkel rendelkeznek (BV):
Tyúktojás = BV 96
Marha = BV 76
Sertés = BV 79
Hal = BV kb. 80
Főtt szójabab = BV 75
Burgonya = BV 71
Borsó = BV 48
Bab = BV 38
Kiegészítéssel proteint adhatunk hozzájuk, hogy növeljük a biológiai értéket.

NORMA: a szükséges kilokalóriák 25 és 30%-a proteinből kell hogy származzon.

Számos esetben, főleg amikor a proteinforrás minősége magas, akkor az adagok kicsik kell legyenek. A legtöbb jó minőségű állati proteinforrás magas koncentrációjú proteint tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy ezekből kevesebb kell, máskülönben a végtermék proteintartalma túl magas lesz.

SZÉNHIDRÁTOK

A szénhidrátokat általában CUKROKként emlegetik. Egy szénhidrát kémiai felépítése (molekulái) 6 szénatomból áll. A cukor pedig számos molekulát tartalmaz, például:

egyszerű cukrok: glükóz, fruktóz és galaktóz;

összetett cukrok: szukróz vagy szacharóz (nád- és répacukor) és laktóz (tejcukor);

poliszacharidok: keményítő, glikogén és cellulóz;

A cukrok csak a vérben oldódnak (ezáltal energiává alakulnak a sejtek számára), ha már teljesen szétváltak különböző molekulákra. Minél több molekulává alakulnak, annál nehezebben oldódnak, és nehezebben is emészthetők.

Puffasztás
A keményítő az emésztőszervrendszerben először nagyméretű cukrokra bomlik, majd összetett cukorrá alakul és végül glükózzá, mely alkalmas a vérben való oldódásra. A bakteriális flóra (mint a szarvasmarhák esetében) hiányában a kutyák a cellulózt nem képesek lebontani. A kutyák/macskák a cellulózt csak főzés, őrlés vagy darálás után tudják megemészteni. A cellulóz még lebontható a puffasztás folyamata által is (=nyomásváltozás). A puffasztott falatkákat ezáltal a macskák könnyen meg tudják emészteni.

Laktóz
A laktózt a laktáz enzim bontja galaktózzá és glükózzá. Idősebb korukra a macskák laktáztermelése csökkenhet, ezért a laktózt nem tudják lebontani, mely számukra hashajtó hatású lesz. Ez megelőzhető azzal, ha a kutyájának tejet (vagy tejtermékeket) ad, kölyökkorától kezdve folyamatosan, ezáltal teste képes marad a laktáz termelésére. Macskák esetében nem tanácsos tehéntejet adni, mivel az laktózt tartalmaz. A macskák pedig képtelenek lebontani a laktózt, mely aztán hasmenést okozhat.

Inzulin
A sejtek a cukrot az inzulin hormon hatására tudják energiává alakítani. A cukor egy része ideiglenesen tárolódik, a másik része pedig testzsírépítésre használódik. Ha egy macska nem, vagy nem elegendő inzulint termel, akkor diabéteszről beszélünk.

Rost
A kutya- és macskaeledel gyártók az eledelek által tartalmazandó rostok mennyiségét 100 grammra adják meg. Ez a rost Cellulózból és Keratinból áll. Fő tulajdonsága, hogy emészthetetlen, de ettől függetlenül szükséges a jó perisztaltikus reflexhez (összehúzódás). A cellulóz továbbá megtartja a vizet. A rosthiány székrekedést, a többlet hasmenést és kiszáradást okoz.

Energiaszükségletek
A testben zajló összes folyamat energiát igényel. Ezt az energiát arra használja, hogy például fenntartsa a testhőmérsékletet, vagy szöveteket hozzon létre és biztosítsa azok működését. Az igényelt energiát a táplálékon keresztül kell biztosítani. Elvileg, a kutyák/macskák addig esznek, amíg energiaigényüket kielégítik. Bár, például az unalomnak, vagy az eledel jó ízének köszönhetően, sok macska több táplálékot fogyaszt, mint amennyi az energiaigényüket fedezné, ily módon zsírt halmoznak fel. Ezért tanácsos, hogy figyelemmel kísérjük a macskánk átlagos tápláltsági szintjét. A macskák legtöbb esetben a bordáik körül raktározzák el a felesleget zsír formájában. Rövid szőrű kutyák esetében könnyen láthatjuk az utolsó két borda körüli rész, hosszú szőrú fajták esetében pedig könnyen kitapinthatjuk azt. Kezdje az etetést a csomagoláson előírt mennyiséggel, és hetente egyszer ellenőrizze kutyáját, és az etetést igazítsa az állapotához. Adjon kicsit többet, ha a bordák túl könnyen kitapinthatók, és egy kicsit kevesebbet, ha a bordák nehezen érezhetők. Szenteljen különös figyelmet a nagy fajtaméretű kölyökkutyáknak, mivel ezek a fajták gyors növekedésükről ismertek.

Fogszuvasodás
Az emberektől eltérően, a kutyák/macskák nyála nem tartalmaz olyan enzimeket, amelyek elkezdik bontani a cukrokat. Ezért a macskák fogazata nem szuvasodik. Habár az olyan kekszek, melyek nem igazán kutyáknak valók, lényeges lepedéket képeznek a fogaikon!!!
NORMA: az az eledel, amely a kilokalóriák felét szénhidrát formájában tartalmazza, több mint elegendő.